Course description: Theory of the State (in English) The Theory of State (Allgemeine Staatslehre, Théorie générale de l’Etat) is a scholarly discipline which attempts to answer the theoretical and methodological questions related to the political phenomena. It became autonomous and well-systematized when positivistic thinking in the social sciences became dominant during the 19th Century. Within the framework of the present course not only the history of the political thought will be treated, but also those current questions which are related to the present state of the global society. First, an overview of the main periods of the political thought will be provided, then we look into the conceptual elements of the state and the methodological questions of the theory of the state. Finally we scrutinize some of the particular questions of the theory of state. When studying the history of the political thought, the emphasis will be on Ancient (Aristotle) and Medieval-Christian (Thomas Aquinas) antecedents of the theory of state in addition to Enlightenment and contemporary theories of the social contract (Rawls). During the analytical elaboration of the concept of the state, Jellinek’s tripartite conceptualization will be taken as a point of departure. Then, following Weber, Kelsen and Schmitt, we will take closer looks on the social, legal and political concepts of the state. In the third part of our course, we will study the sovereignty (Maritain), the totalitarianism (Arendt) and the European Union (MacCormick) and other particular questions of the theory of state. The course serves as a basis for studying the different fields of the public law (constitutional law, administrative law, international public law), and in addition to that, it can contribute to the successful study of legal theory. _____________________________________________ Course description: Theory of the State – Seminars (in English) The course aims at giving some insight into the main problems and currents of the theory of the state and political philosophy in the 20th and 21st centuries, with a look at the history of ideas. Seminars start with the discussion of relevant texts (excerpts from the worls listed below, to be read beforehand by everyone) and seek to investigate related philosophical problems. There will be opportunity for the students to develop their own views and it is hoped that alongside theoretical orientation and textual analysis, the course will contribute to the development of skills in (academic) communication. Topics to be discussed include but are not limited to: legal and sociological concepts of the state, the problem of legitimacy, contractarianism, theories of and challenges to sovereignty, totalitarianism, welfare state, nation states, supra-national integration, multiculturalism. Short Bibliography Arendt, Hannah The Origins of Totalitarianism, New York: Harcourt 1968. Kelsen, Hans General Theory of Law and State, Cambridge: Harvard UP 1945. Maritain, Jacques ‘The Concept of Sovereignty,’ American Political Science Review 44 (1950) 343–357. MacCormick, Neil D. ‘The Maastricht-Urteil: Sovereignty Now,’ European Law Journal 1 (1995) 259–266. Rawls, John A Theory of Justice, Oxford: Clarendon 1972 [1971]. Schmitt, Carl Political Theology: Four Chapters on the Concept of Sovereignty, Chicago: University of Chicago Press 1996 [1932]. Weber, Max Economy and Society. An Outline of Interpretive Sociology, Berkeley: University of California Press 1978 [1921–22]. _____________________________________________ Tárgyleírás: Államelmélet (angol nyelven) Az államelmélet (Allgemeine Staatslehre, Theorie général de l’Etat) az állami jelenségek általános elméleti és módszertani kérdéseivel foglalkozó tudomány. Önállósulása és rendszerének kiépítése a pozitivista társadalomtudományi gondolkodás XIX. században bekövetkezett elterjedésével függött össze; korábban az állam kérdéseinek vizsgálatára átfogó filozófiai vagy teológiai rendszerek keretében került sor. Az Államelmélet tárgy e tudományterület eszmetörténete mellett azokat a különös kérdéseket is megvizsgálja, amelyeket a globális társadalomban megjelenő szupranacionális képződmények vetnek fel. A kurzus során előbb áttekintjük a politikai gondolkodás történetének főbb szakaszait, majd pedig megvizsgáljuk az állam fogalmi összeteveőire és az államelmélet módszertanára vonatkozó főbb elméleteket. A kurzus az államelmélet különös kérdéseinek tárgyalásával zárul. A politikai gondolkodás történetének tanulmányozása során kiemelt hangsúllyal kerül tárgyalásra az államelmélet antik (Arisztotelész), középkori keresztény (Szent Tamás) előzményei illetve a felvilágosdáskori és a kortárs társadalmi szerződés tanok (Rawls). A történeti részt a kortárs nézetek áttekintése zárja le (Kymlicka). Az analitikus feldolgozás során a kiindulópontunk a Jellinek által megadott hármas állam-fogalom lesz, majd pedig Weber, Kelsen és Schmitt nyomán az állam szociológiai, jogi és politikai felfogását vesszük górcső alá. A kurzus harmadik részében az államelmélet különös kérdései közül a szuverenitás (Maritain), a totalitarizmus (Arendt) és az Európai Unió (MacCormick) kerül majd részletes tárgyalásra. A tárgy részben megalapozza a közjogi tárgyak (alkotmányjog, közigazgatási jog, nemzetközi közjog) oktatását, valamint hozzájárul a jogelméleti stúdiumok megalapozásához is. _____________________________________________ Tárgyleírás: Államelmélet szeminárium (angol nyelven) A kurzus célja, hogy betekintést nyújtson a huszadik és huszonegyedik századi államelmélet és politikai filozófia főbb irányzataiba és problémáiba, kitekintéssel az eszmetörténeti előzményekre. A foglalkozások a hallgatók által önállóan feldolgozott szövegek (az alább felsorolt munkák részletei) megvitatásából indulnak ki és az azokban tárgyalt problémák részletes feltérképezésére irányulnak. A vita alkalmat nyújt a hallgatók önálló véleményének kifejtésére, így az elméleti tájékozódás és a szövegértés mellett a (tudományos) kommunikációs készségek fejlesztésére is lehetőség nyílik. A tárgyalt problémák között szerepelnek például: az állam jogi és szociológiai fogalma, a legitimáció kérdése, szerződéselméletek, a szuverenitás elméletei és problémái, a totális állam, a jóléti állam, a nemzetállam, szupranacionális integrációk, multikulturalizmus. Irodalomjegyzék Arendt, Hannah The Origins of Totalitarianism, New York: Harcourt 1968. Aquinas, Selected Political Writings, Oxford: Blackwell 1954. Aristotle, The Politics and The Constitution of Athens, Cambridge: Cambridge UP 1996. Kelsen, Hans General Theory of Law and State, Cambridge: Harvard UP 1945. Maritain, Jacques ‘The Concept of Sovereignty,’ American Political Science Review 44 (1950) 343–357. MacCormick, Neil D. ‘The Maastricht-Urteil: Sovereignty Now,’ European Law Journal 1 (1995) 259–266. Rawls, John A Theory of Justice, Oxford: Clarendon 1972 [1971]. Schmitt, Carl Political Theology: Four Chapters on the Concept of Sovereignty, Chicago: University of Chicago Press 1996 [1932]. Weber, Max Economy and Society. An Outline of Interpretive Sociology, Berkeley: University of California Press 1978 [1921–22].