1. No category

Prof.Dr. Gülsün Saglamer
EUA elnökségi tag
Istanbul Technical University korábbi rektora
A kínálatvezérelt rendszerekt l a keresletközpontú fels oktatás felé
A tudomány, a technika és az innováció rohamos fejl dése a tudásalapú társadalmak megjelenéséhez vezetett, és
felgyorsította a globalizáció ütemét. Emellett az elmúlt 50 év folyamán a gazdasági termelés hatszorosára
növekedett, míg a világ népessége 2,5-szeresére n tt. Az ezen er k által gerjesztett folyamatok gyökeresen
átformálják világunkat. A változások hajtóer i, azaz a technika, a globalizáció és a demográfiai folyamatok az
oktatási rendszerekre is nyomást gyakorolnak. Nem meglep , hogy a kockázatvisel k új megoldásokat keresnek
arra, hogyan lehet ezekkel lépést tartani nemcsak a fiatalabb nemzedékek, hanem az egész lakosság oktatása és
képzése terén.
A manapság a fels oktatást ér kihívásokat a következ kben összegezhetjük:
•
•
•
•
•
A fels oktatás demokratizálódása és tömegméret vé válása
A fels oktatás szerepe a tudásalapú gazdaságban
Nemzetközi és globális szintelemzés
Piaci er k, piaci verseny, valamint
A tudástermelés és a hivatásbeli készségek változásának sebessége
Az elmúlt két évtizedben a fels oktatás azzal reagált az t ért kihívásokra, hogy a formális és informális oktatási
rendszerek számos különféle típusát vezette be: ezek egy részét maga a fels oktatás szolgáltatta, másokat pedig a
világszerte létrejöv új, profitorientált és non-profit szervezetek. A piac nyomásának hatására a fels oktatás
szerepe maga is átalakult. Az oktatás, tanulás és kutatás korábbi dominanciáját egyre inkább kiegészítik a
tudástranszfer, a társadalmi beilleszkedés, a helyi és regionális szint újjáépítés és a közbeszédre fordított
figyelem újkelet szempontjai. A legfontosabb az, hogy a változásokat a fels oktatás további mélyreható
átalakulása kísérte, mivel kínálatvezérelt rendszerét keresletközpontúság váltotta fel. Kétségtelen, hogy ez a
változás a fels oktatás világában szemléletváltást kíván.
El adásomban körvonalazom a fels oktatásban kialakuló igényeket és keresletet, s ezen új követelmények
fényében összegzem a fels oktatási intézmények ezekre adott válaszait. Saját szempontjukból áttekintem a
fels oktatási intézmények kockázatvisel inek prioritásait annak reményében, hogy ez el segíti majd annak az
ellentmondásnak a jobb megértését, amely abban rejlik, hogy a keresletközpontú oktatási programokat a
fels oktatási intézmények kebelén belül próbáljuk létrehozni. A fels oktatási intézmények szemléletmódjának
oly módon történ megváltoztatása, hogy a fels oktatás jelenlegi környezetének változásaira érzékenyebbé
váljanak, olyan z rzavart eredményezett, amelyben az intézmények irányítása továbbra is nehéz feladat marad,
mivel a vezetésnek egyensúlyoznia kell az egyetemi és a munkaer piaci prioritások között.
Ezen túlmen en a fent felsorolt kihívások közül kett – a fels oktatás tömegméret vé válása, valamint a
tudástermelés és a hivatásbeli készségek változásának sebessége újkelet igényt teremtett arra, hogy egyrészt
oktatást biztosítsunk az érettségizett fiatalok számára, másrészt lehet séget adjunk azoknak a feln tteknek,
akiknek korábban nem volt módjuk bekapcsolódni sem iskolai, sem iskolán kívüli oktatási programokba. Az
elmúlt két évtized során az úgynevezett “feln ttoktatás” területén jelent s fejl dés ment végbe. Ma már nemcsak
az egyetemek, hanem számos profitorientált szervezet és cég is kínál új oktatási programokat abból a célból,
hogy javítsa a feln ttek munkához jutási esélyeit a munkaer piacon. A feln ttek számára ma valódi lehet ség
kínálkozik arra, hogy életük bármely szakaszában visszatérhessenek a tanulás világába. El adásom utolsó
részében azzal foglalkozom, hogyan strukturálhatók át a fels oktatási intézmények annak érdekében, hogy
kielégíthessék az élethosszig tartó tanulás igényeit, valamint annak igényével, hogy országos, regionális és
globális szinten is versenyképesekké váljanak.
Prof.Dr. Gülsün Saglamer
EUA Board Member
Former Rector, Istanbul Technical University
From Supply-Driven Systems to Demand-Led Rearrangements in Higher Education
Rapid developments in science, technology and innovation have led to the emergence of knowledge-based
societies and accelerated the pace of globalization. In addition, in the last 50 years, economic production has
increased sixfold, while the world population has grown 2.5 times. The currents propelled by these forces have
been reshaping the world—over and over again. Educational systems too have come under pressure from these
powerful drivers of change, which can be listed as technology, globalization, and demographics. Not
surprisingly, the stakeholders have been seeking new arrangements to keep up with the pace, in the education
and training of not only the younger generations, but the entire population.
Today the challenges of higher education can be reformulated as:
•
•
•
•
•
Democratisation and Massification of higher education
The Role of higher education in the knowledge economy
International and Global Benchmarking
Market Forces and Competition, and
The Speed of Change in knowledge production and professional skills.
In the last two decades, higher education has responded to its challenges through the introduction of numerous
different types of educational systems, both formal and informal, some provided by institutions of higher
education themselves and others by the new non-profit and for-profit organizations that have been emerging
across the world. Under pressure from the market, the very role of the university has evolved. The prior preeminence of teaching, learning and research has been increasingly complemented by a new emphasis on
knowledge transfer, social inclusion, local and regional regeneration, and attention to public debate. Most
significantly, the changes have been accompanied by a further deeper transformation in higher education, as a
supply-driven system became replaced by a demand-driven one. Without question, that change requires a new
mind-set in the higher-education world.
In this presentation, the emerging needs and demands of higher education will be outlined, and the responses of
higher education institutions will be assessed in light of these new requirements. The priorities of the
stakeholders at higher education institutions--as seen from their point of view--will be surveyed, and it is hoped
that the contradictions of the effort to build demand-led educational programmes under the roof of higher
education institutions will be better understood. Altering the mind-set to make institutions of higher eductaion
more responsive to the changes in the existing higher education environment has been causing turbulance, and
managment of institutions remains difficult as management struggles to balance university and labour market
priorities.
In addition, two of the challenges noted above--massification of higher education, and the speed of change in
knowledge creation and professional skills--have created a new type of demand to educate the existing mature
graduates or provide opportunities for adults who have not had the chance to attend formal or informal
educational programmes before. The so called “Adult Education” has become an area of significant evolution in
higher education over the past two decades. Not only universities, but also many “for-profit” organizations and
companies are providing new educational programmes to enhance the employability of adults in the labour
market. Real opportunities now exist for adults to return to learning at any stage of their lives. In the last part of
the presentation, the focus will be on the rearrangement of institutions of higher education to meet the demands
of lifelong learning and the need to be competitive at the national, regional and global levels.